Milyen részei voltak egy várnak?

Az érett középkorban elsősorban Németországban alakult ki az a gyakorlat, hogy a nagyobb erődítményekben kettéválasztották a tornyot és a lakóépületet.(Addig gyakran a tornyok is lakótornyok voltak, mint még István kezdett építeni.) A várakban általában a palota felső szintjén helyezkedtek el a lakószobák. Az első emeleti nagyterem zajlottak a étkezések, de ott tartották az ünnepségeket, ceremóniákat és a tárgyalási napokat is. Ez alatt még több munkaszoba is volt. Legalul helyezkedtek el az élelmiszer- és a borpince.Legtöbbször a várkápolna is benn volt a palotában, csak a nagyobb várakban kapott külön épületet az imák és istentiszteletek számára. A lóistállók, a kovácsműhelyek és a pékségek, valamit a cselédházak , a fegyverszolgák, az iparosok és a szolgák lakószobái a várfal mentén sorakoztak. A tűzveszély miatt a konyhát legtöbbször a palotán kívülre, a várudvarba építették. A körfalon belül a zöldség- és fűszerkert mellé sokszor baromfi- és disznóólat, és kutat is építettek. A várkaput a csapórács és csapóhíd védte. A vár tetején az öregtorony magasodott, amelyből jól szemmel tarthatták a környéket. Egyúttal ez volt a várlakók egyetlen menedéke is, ha nem sikerült időben visszaverni a támadást. Ide csak létrával lehetett felmászni, amit azután gyorsan felhúztak maguk után. A vár mélyén általában egy tömlöc is helyet kapott.